1 Bementem az én kertembe, én húgom, jegyesem,
szedem az én mirhámat, az én balzsamommal,
eszem az én lépesmézemet az én mézemmel,
iszom az én boromat az én tejemmel.
Egyetek barátim, igyatok, és részegedjetek meg, szerelmesim!
2 Én elaludtam, de lelkemben vigyázok vala,
[és ímé] az én szerelmesemnek szava, a ki zörget, [mondván:]
Nyisd meg nékem, én húgom, én mátkám,
én galambom, én tökéletesem;
mert az én fejem megrakodott harmattal,
az én hajam az éjszakának harmatjával!
3 [Felelék én:] Levetettem ruhámat,
hogy-hogy öltözhetném fel?
Megmostam lábaimat,
mimódon keverném azokat [a porba?]
4 Az én szerelmesem kezét benyujtá az [ajtónak] hasadékán,
és az én belsõ részeim megindulának õ rajta.
5 Felkelék én, hogy az én szerelmesemnek megnyissam,
és az én kezeimrõl mirha csepeg vala,
és az én ujjaimról folyó mirha
a závár kilincsére.
6 Megnyitám az én szerelmesemnek;
de az én szerelmesem elfordult, elment;
az én lelkem megindult az õ beszédén:
keresém õt, de nem találám,
kiáltám õt, de nem felele nékem!
7 Megtalálának engem az õrizõk, a kik a várost kerülik,
megverének engem, megsebesítének engem,
elvevék az én felöltõmet tõlem
a kõfalnak õrizõi.
8 Kényszerítelek titeket, Jeruzsálemnek leányai,
ha megtaláljátok az én szerelmesemet,
mit mondotok néki? hogy én a szerelem betege vagyok!
9 Micsoda a te szerelmesed [egyéb] szerelmesek felett,
oh asszonyoknak szépe?
Micsoda a te szerelmesed [egyéb] szerelmesek felett,
hogy minket ilyen igen kényszerítesz?
10 Az én szerelmesem fejér és piros,
tízezer közül is kitetszik.
11 Az õ feje, [mint a] választott drága megtisztított arany;
fodor haja fekete, mint a hollónak.
12 Az õ szemei mint a vízfolyás mellett való galambok,
melyek tejben fürödnek,
[szép] teljesen helyheztettek.
13 Az õ orczája hasonlatos a drága füveknek táblájához,
a melyek illatos plántákat nevelnek;
az õ ajkai liliomok,
melyekrõl csepegõ mirha foly.
14 Az õ kezei aranyhengerek;
melyek befoglaltattak topázba;
az õ teste elefántcsontból való mû,
zafirokkal megrakva.
15 Az õ szárai márványoszlopok;
melyek tiszta arany talpakra fundáltattak;
az õ tekinteti, mint a Libánus;
tetszetes mint a czédrusfa.
16 Az õ ínye édességek,
és õ mindenestõl fogva kívánatos!
Ez az én szerelmesem, és ez az én barátom,
oh Jeruzsálemnek leányai!
17 Hová ment a te szerelmesed,
oh asszonyoknak szépe?
hová fordult a te szerelmesed,
hogy keressük õt veled együtt?
18 Az én szerelmesem, elment az õ kertébe,
a drága füveknek táblái közé,
hogy lakozzék a kertekben,
és liliomokat szedjen.
19 Én az én szerelmesemé [vagyok], és az én szerelmesem enyim,
a ki a liliomok közt legeltet. |
