1 Majd szóla az Úr Józsuénak, mondván:
2 Szólj az Izráel fiainak, mondván: Válaszszatok magatoknak menekülésre való városokat, a melyekrõl szóltam néktek Mózes által,
3 Hogy oda szaladjon a gyilkos, a ki megöl valakit tévedésbõl, nem szándékosan, és legyenek azok menedékül nékik a vérbosszúló elõl.
4 A ki pedig beszalad valamelyikbe e városok közül, álljon [az] a város kapujába, és beszélje el az õ dolgait a város véneinek hallatára, és vegyék be õt magok közé a városba, és adjanak néki helyet, hogy velök lakozzék.
5 Hogyha pedig kergeti azt a vérbosszúló, ki ne adják a gyilkost annak kezébe, mert nem szándékosan ölte meg az õ felebarátját, és nem gyûlölte õ azt annakelõtte.
6 És lakozzék abban a városban mindaddig, a míg ítéletre állhat a gyülekezet elé, a míg meghal a fõpap, a ki abban az idõben lesz, azután térjen vissza a gyilkos, és menjen haza az õ városába és az õ házába, abba a városba, a melybõl elfutott vala.
7 És kiválaszták Kedest Galileában a Nafthali hegyén, Sikemet az Efraim hegyén és Kirjáth-Arbát, azaz Hebront a Júda hegyén.
8 Túl a Jordánon pedig Jérikhótól napkelet felé választák Beczert a pusztában, a sík földön Rúben nemzetségébõl; Rámothot Gileádban, a Gád nemzetségébõl, és Gólánt Básánban a Manassé nemzetségébõl.
9 Ezek voltak a meghatározott városok mind az Izráel fiainak, mind a jövevénynek, a ki közöttük tartózkodik vala, hogy oda szaladjon mindaz, a ki megöl valakit tévedésbõl, és meg ne haljon a vérbosszúlónak keze által, míg oda nem áll a gyülekezet elé. |
